Bezárás
Uncategorized

Rosszat sejtenek a kirgizek a biometrikus adatfelvétel mögött

Kirgizisztán a nemzetközi előírásoknak kívánt megfelelni, amikor bevezette, hogy ezentúl az útlevél-igényléshez biometrikus adatokat kér állampolgáraitól. Néhányan azonban – részben az erősödő autoritárius tendenciák miatt, részben a helyi végrehajtó hatalom átláthatatlansága miatt – ellenállnak a kérésnek.

Az útlevéligénylés új folyamata hivatalosan 2014. augusztus 28-án lépett életbe, amikor Kirgizisztán miniszeterelnöke, Dzsoomart Otorbajev és a kirgiz főváros Biskek polgármestere, Kubanicsbek Kulmatov átadták biometrikus adataikat.

Azóta számos problémára derült fény, többségében a biometrikus adatfelvételi helyek elégtelen felszerelésével kapcsolatban, ami a jellemzően korrupt állami regisztrációs szolgálat (SRS) feladata lett volna.

Az SRS azt állítja, nem tudja a polgárokat „kényszeríteni” az adatszolgáltatásra, egy helyi szolgáltatók által szétküldött, 2014 novemberi SMS viszont a 16 éven felüliek „kötelező” adatszolgáltatására utal.

A Kirgiz Köztársaság elnökének hivatalos honlapja szerint a biometrikus adatbázis a 2015-ös parlamenti választások szavazóinak pontos azonosításához fog alapul szolgálni, így csökkentve az elmúlt években egyre általánosabbá váló választási csalás esélyét.

Az új szabályozás többek szerint korlátozza a személyes szabadságjogaikat és a magánélethez való jogot. A vb.kg híroldal egyik olvasója így érvel:

A biometrikus útlevelek ellentmondanak a demokrácia alapelveinek. Ne hazudjatok Kirgizisztán népének! Ez a rendelkezés totalitárius felügyelethez vezet.

A portál FB oldalán az olvasók arról találgatnak, mi lehet a hirtelen támadt biometrikus adatszolgáltatási igény hátterében. Nem ritkák a szarkasztikus felvetések:

Csinálsz valami rosszat, és másnap reggel már a rohamosztag ébreszt.

A tanácstalan állami tisztviselők már panaszkodnak arra, hogy sok állampolgár megtagadja az adatszolgáltatást, mert azt gondolja, az információt előbb-utóbb ellene fogják felhasználni. Csolpon Szultanbekova parlamenti képviselő, egy meggyilkolt maffiavezér özvegye szerint az emberek attól félnek, hogy az adataikat nem létező ingatlanokra felvett jelzálogokhoz, vagy más hasonló bűncselekményekhez használják fel.

Dinara Osurahunova, a Demokráciáért és Civil társadalomért Koalíció vezetője a Kloop.kg cikkéhez fűzött hozzászólásában így ír:

A biometrikus adatokra bizonyosan szükség van. Mégis, mivel a végrehajtó intézményeink nincsenek megreformálva és átjárja őket a bűnözés, nem szeretném, ha lenne hozzáférésük az állampolgárok ezen adataihoz.

Alina Sajkova, az SRA vezetője biztosította az állampolgárokat arról, hogy az adatokat titkosított formában őrzik, és az adatgyűjtést végző tisztségviselők ki lettek képezve az adatok biztonságos kezelésére. Sajkova hivatala azt is közölte: nem büntetik meg azokat, akik nem szolgáltatnak adatot.

Prime Minister Otorbaev submitting his personal data. Taken from Kloop.kg. Creative commons.

Otorbajev a biometrikus adatrögzítésen. Fotó: Kloop.kg

Azat Ruzjev újságíró a blogján megjegyzi:

A törvénnyel szembeni legfőbb kritika az, hogy ellentmond a Kirgiz Köztársaság alkotmányának, egészen pontosan a személyes adatokról való rendelkezés jogának és a magánélet védelmének.

Kyrgyz passports. Taken from Kloop.kg. Creative commons.

Útlevelek. Fotó: Kloop.kg

Kirgizisztán az utolsó a biometrikus adatokat tartalmazó útlevelet bevezető közép-ázsiai országok sorában. Erre azért van szükség, mert egyes országok azzal fenyegetnek, hogy hagyományos útlevéllel utazókat nem fognak beengedni a területükre.

A régióban először Türkmenisztán bocsátott ki biometrikus útleveleket 2008-ban, majd Kazahsztán követte szomszédja példáját 2009-ben. Majd 2010-ben és 2011-ben bevezették Tádzsikisztánban és Üzbegisztánban is.

A három hónapja zajló adatszolgáltatási időszakban már több botrányos eset is történt. 2014 októberében a vg.kg portál írt arról, hogy a lázas adatgyűjtés idején az állami regisztrációs szolgálat vezető beosztású tisztségviselőinek kanadai útját egy hamis azonosító iratokról szóló konferenciára a De La Rue nevű brit cég fizette. Ez a cég a kormány korábbi beszállítója és a következő év biometrikus útleveleinek legyártására kiírt nagyszabású közbeszerzési kiírás egyik feltételezett ajánlattevője.

Ugyanezen portál újságírói arra is rámutattak, hogy számos erre kijelölt fővárosi intézményben lehetetlen volt az adatszolgáltatás a felszerelés és a személyzet hiánya, vagy be nem jelentett helyszínváltozás miatt.

Akárhogy is, néhányan azt mondják, hogy az országos biometrikus adatgyűjtés már régóta időszerű volt, és a probléma leginkább az, hogy a kormányzat a rá jellemző bénasággal próbálja meg kivitelezni.

A folyamat elindult, és ez jó dolog. Végre elkezdett a kormány ezen az ügyön dolgozni. Korábban kellett volna elkezdeniük, hogy ne maradjon minden az utolsó pillanatra.


Ez a bejegyzés eredetileg a Global Voices Online magyar oldalán jelent meg. Szerző: Dása Kondratyeva, fordító: Kocsis Krisztina.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom