Azerbajdzsán független médiumokat hallgattat el (és még be is ismeri)

Illusztráció: Wikipedia commons.
Illusztráció: Wikipedia commons.

A hónap elején kulcsfontosságú, független médiumokat (egyebek mellett három online híroldalt és két műholdas tévécsatornát) hallgattatott el egy bírósági határozattal az azeri Közlekedési-, Kommunikációs és Csúcstechnológiai Minisztérium – szakítva eddigi gyakorlatával. A minisztérium ezelőtt is tett már elérhetetlenné weblapokat – de eddig sohasem ismerte ezt be. A hasonló habitusú Kazahsztánhoz vagy Tádzsikisztánhoz hasonlóan, a letiltott weblapokról szóló híreket eddig egyszerű vállrándítással intézték el a hatóságok.

A bíróság május 12-ei döntése a Szabad Európa Rádió azerbajdzsáni részlegét, az azadliq.info-t, a berlini székhelyű Meydan.TV-t, valamint a Turan TV és Azerbaijani Saadi (Azerbajdzsáni Óra) műholdas televíziókat érintette.

5 weblapot hivatalosan is letiltottak Azerbajdzsánban.

— Rovshan Mammadli (@MammadliRovshan) 2017. március 12.

Új fejlemény: ellenzéki és független híroldalakat blokkoltak Azerbajdzsánban.

— Index on Censorship (@IndexCensorship) 2017. március 11.

Azerbajdzsán 5 vezető híroldalt blokkolt a független hangokkal szembeni leszámolás részeként.

— IFEX (@IFEX) 2017. március 4.

Az ügyész állítása szerint ezek az oldalak nemzetbiztonsági fenyegetést jelentenek Azerbajdzsánra, sőt, azzal is megvádolta őket, hogy erőszakot, gyűlöletet, szélsőséges nézeteket terjesztenek, sértik a magánszférához való jogot és rágalmaznak.

Az Azadliq Rádió mostanában közölt cikkeire nem illik a fenti leírás: a honlapon jelenleg az azeri öngyilkossági rátáról, tüntetésekről és Mehriban Alijeva alelnök magánalapítványának üzleti ügyeiről (ami új részletekkel szolgált Alijev elnök hozzátartozóinak és bizalmasainak pénzügyeiről) lehet olvasni.

Sőt, a bírósági határozat nem csak az erőforrásokat tiltotta le. Arra is alkalmazhatják, hogy a lapok dolgozói ellen folytassanak eljárásokat ugyanazon hamis nemzetbiztonsági indokra hivatkozva, ami miatt a híroldalakat is blokkolták.

Az ellenzéki abzas.net egy másik olyan médium, amit az utóbbi időben a kormány célkeresztjébe került. Ulvi Hasanli főszerkesztő azt nyilatkozta áprilisban a Meydan.TV-nek, hogy március elejétől a hírlap szerkesztői és az olvasói is fennakadásokat tapasztaltak az oldal elérésében.

A gondok nem sokkal azután kezdődtek, hogy az azeri parlament elfogadta az „Információs, tájékoztatási és információvédelmi” törvény, valamint a telekommunikációs törvény módosítását.

Az Amnesty International részletes jelentése számba vette az újságírók, aktivisták és jogvédők ellen intézett online támadásokat is:

Dokumentálni tudtuk egy sor spearphising-kísérletet (emailfiókok célzott támadása információszerzés céljából), amit egy egyedi károkozó programmal hajtottak végre az azeri kormány kritikusai ellen az legkevesebb az utóbbi tizenhárom hónap során. A mostában begyűjtött malware-minták egybevágnak az aktivisták közösségi média fiókjai ellen egyre intenzívebbé váló támadásokról szóló független jelentésekkel. A beazonosított áldozatok és célpontok, a csaliként használt dokumentumok politikai jellege mind arra utal, hogy ez a hadjárat emberi jogi aktivisták, újságírók és disszidensek ellen irányul. Mindezzel egybevág a VirtualRoad.org jelentése („Azeri kormányzati infrastruktúráról érte támadás a híroldalakat”) is, ami összefonódásokat talált a letiltott honlapok, valamint a jónéhány független híroldalt ért webes támadási kísérletek között.

Azeri felhasználók az elmúlt napokban jelentették, hogy nehezen tudnak Skype-on és WhatsAppon keresztül nemzetközi hívásokat fogadni.

Whatsappon és skypeon sem lehet beszélni. Azokat is blokkolták?

— Tural Aghayev (@turaltaghayev) 2017. március 13.

Az elmúlt napokban problémákba ütközött a nemzetközi hívások fogadása Whatsappon és Skype-on. Úgy látszik, az Alijev-családnál kifogytak a készpénzből, a mobilszolgáltatóiknak elfogyott a pénze.

Már 5 napja nem lehet telefonálni a Whatsappon keresztül. Úgy tűnik, biztonsági okokból csinálhatják ezt, viszont a Facebook Messengeren még mindig könnyen lehet hívást kezdeményezni. Lehet, hogy arról megfeledkeztek.

Igen, már az ötödik napja ez a helyzet. Nem tudunk nemzetközi hívást fogadni. Ez az egy dolog maradt még meg nekünk, és most ezt is elvették. A Jóisten büntesse meg őket. Folyton azon törik a fejüket, hogy hallgattathatják és nyomhatják el az embereket.

Hebib Muntezir, a most már hivatalosan letiltott Meydan TV egyik alapítója gyors segítséget nyújtott a tiltások megkerülésére:

Az (eddig) ideiglenes Skype ás WhatsApp hozzáférési nehézségeket VPN-ek hasznával ki lehet küszöbölni.

Érdemes megjegyezni, hogy Azerbajdzsán nemrég rendezte meg az Iszlám Szolidaritási Játékokat, ami egy tíznapos nemzetközi esemény, május 12-ei kezdettel (épp azon a napon rendelte el a bíróság a weblapok letiltását). Az olimpiai játékokhoz hasonló rendezvény a muszlim országok versenyzői számára – idén 50 országból mintegy 3000-en neveztek a játékokra.

Az Azeri Olimpiai Bizottság büszkén tweetelte:

A ma esti nyitóünnepségünk az azeri kultúrában és a tradícióban gyökerező univerzális történet.

— NOC Azerbaijan (@NOCAzerbaijan) 2017. május 12.

A kritikus újságírók elnyomása és az internet cenzúrázása: ezek a modern Azerbajdzsán legerősebb tradíciói közé tartoznak.


Ezt a bejegyzést a Global Voices Online magyar oldaláról vettük át. Szerző: Arzu Gejbullajeva. Fordító: Somodi Dániel. A bejegyzésre a Creative Commons 3.0 licenc vonatkozik.

  • Katalin Andó

    Ezért akar OV tőlük tanulni.

  • Mariann Trombitás

    Ha oda építkeztek – viseljék a következményeket – saját költségre!!!

  • Takács Gábor

    Szentendrén milyen franko gátat csináltak,gyorsan és nagy fakivágások nélkül.Azt miért nem irják,hogy a kivágott fákat jo pénzért külföldre viszik.

  • Péter István

    Nos, húsz éven át senkit sem érdekelt a római part árvízvédelme. Valójában most is így van ez, de a liberális kommunisták és az egyéb népellenes anarchisták elhatározták, hogy gyakorlatilag mindenbe belekötnek, amit a mostani városvezetés tesz és kezdeményez.

  • Károly Szabó

    Óbudán amúgy is megy az ámokfutás:-( Először a Dísz térnek nevezett -tényleg lepusztult- területet szabadították meg /egy kivételével/ a gyönyörű és ÉP árnyat adó gesztenyefáktól, majd jól lebetonozták az egészet, azóta arrafelé is meg lehet dögleni nyáron… Most az Vörösvári úti rendelőintézet környéke van soron, kerítések, dózerolás, és az elképesztő mennyiségű lepakolt térkőhalom alapján itt is várható a zöldfelületek szisztematikus kiírtása:-((( Senki sincs már, aki gátat tudna szabni ennek a környezet-bántalmazásnak???

  • Hun

    A helyzet az, hogy valóban Tarlós óbudai polgármestersége alatt építkeztek ártérre. Csak nem ‘orbánista milliárdosok’. Hanem az ottani állami tulajdonú üdülőket fillérekért ‘privatizált’ MSZP-SZDSZ-es politikusok, és hozzájuk közeli “üzletemberek” (egykori pártfunkcik, KISZ-vezetők és egyéb demokraták). Nyilván akkor megkapta mindenki a csúszópénzt, aki ráhatással bírt az építési engedélyek kiadására. Ennek is utána járhatna a független, nem Soros-támogatta (ja,de,pont az előző cikkben ismerik el) igazságért küzdő atlatszo.hu. Mert ez a mobilgát valóban hülyeség. Lássák az emberek kiknek a tulajdonát kellene így védeni!