Steven Seagal Közép-Ázsiában fedezi fel újra a hírnevet és titkos terve is van

Steven Seagal Sapar Isakov kirgiz miniszterelnökkel találkozik. Képernyőkép a KTR tévéadóról.
Steven Seagal Sapar Isakov kirgiz miniszterelnökkel találkozik. Képernyőkép a KTR tévéadóról.

Ahogy a híres francia focista, Eric Cantona bírósági sajtótájékoztató helyett mondta az angol újságíróknak: „Amikor a sirályok egy halászhajót követnek, azért teszik, mert azt hiszik, hogy szardíniát fognak a tengerbe dobni”.

Legalább ennyire meglepő, de igaz állítás, hogy a B-kategóriás hollywoodi filmek egyik ikonja, Steven Seagal közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságokban turnézik, és nem csak ünnepelteti magát.

Aggasztó terv állhat a háttérben.

Стивен, az meg ki?

Seagal turnéja a régióban, amely lehetővé teszi, hogy ismét híresnek érezze magát, szeptember elején kezdődött.

Ha lemaradt volna: a most 65 éves Seagal abban az évtizedben készített utoljára nézhető filmet, amikor Eric Cantona még aktívan focizott: a 90-es években.

A jegyértékesítések mélyrepülése sem győzte meg Seagalt, vagy a rendezőket, akikkel dolgozik, hogy változtassanak a filmjei formátumán. Ahogy ez a 2014-es filmkritika is írja:

Van az a mondás, hogy ha láttál egy Steven Seagal filmet, akkor láttad az összeset… Legújabb filmjében, Az igazság védőjében ugyanazt a karaktert hozza, mint eddigi közel negyven szerepében (ez alól szinte egyedüli kivétel a Machete, ahol kivételesen a gonosz oldalon harcolt). Persze ez nemcsak Seagal színészi egydimenziósságának bizonyítéka, ugyanannyira, vagy még inkább filmjeié is. A forgatókönyv ugyanis mindig ugyanaz: adott egy ex-CIA/kommandós/katona, aki bármilyen nehézség nélkül letarol minden gonoszt, legyen az egy csapat arab terrorista vagy a kínai maffia. Seagal ráadásul egy igazi reneszánszember-akcióhős: rengeteg nyelvet beszél, és adott helyzettől függően elintéz bárkit lőfegyverrel, karddal vagy akár puszta kézzel.

Az útlevélgyűjtő

Seagal közép-ázsiai és orosz kapcsolatai legalább egy évtizedre nyúlnak vissza, ahogy egy, az ex-szovjet országokban tett látogatásait dokumentáló cikk is leírja.

Seagal 2016 vége óta orosz útlevél birtokosa, és idén szeptember 15-én a kirgiz miniszterelnök, Sapar Isakov számos honfitársát megbotránkoztatva szintén útlevelet ajánlott neki.

Az ország korábbi vezérkari főnöke, az azóta ellenzéki közösségimédia-sztárrá vált Edil Baisalov a Facebookon háborgott:

A Kirgiz Köztársaság elleni bűncselekménynek tartom, hogy egy erre járó sztárnak kirgiz állampolgárságot kínálunk. Jogrendszerünk részletesen leírja, hogy milyen alapon kaphat valaki kirgiz állampolgárságot. Az, hogy az adott külföldi jóban van a miniszterelnökkel, nincs a listán. Tegnap éjjel a reakció Isakov gesztusára univerzális volt. Nem felháborodás, inkább egyenesen undor.

Sapar Isakov: #Kirgizisztán gyors növekedése Steven #Seagalhoz lesz köthető https://t.co/ofGcSD3Vdz

— eng24.kg (@Eng24Kg)  2017. szeptember 16.

Elszaladt velük a ló. https://t.co/Bp9efSTTUF

— Bruce Pannier (@BrucePannier) 2017. szeptember 16.

A Kaktus Media által megosztott kirgiz kormányzati kép.

Lesz még rosszabb…

Seagal útja során már az autokratikus Kazahsztánban és Üzbegisztánban is járt.

Ez utóbbiba a hírek szerint Jean-Claude Van Damme helyett érkezett, aki egy harcművészeti bajnokságra volt hivatalos, de az utolsó pillanatban megbetegedett.

Átlagos nap, átlagos forgatás, átlagos Steven Seagal 😉 — Aziz Hasanov (@AHasanov)

De miért kell, hogy bárkit érdekeljen a látogatása? Baj az, Steven Seagal félig vagy teljesen autoriter berendezkedésű országokban erőszakos sportokon át építsen hidakat és segítse a kulturális párbeszédet, miközben a vezetőkkel pacsizik?

Nem igazán. Az igazi probléma, hogy a színész eurázsiai útjának a lényege, hogy saját több éve erőltetett és népszerűsített elképzelését reklámozza, hogy eljátszhassa Dzsingisz Kánt egy nagy filmben, amihez csak egy gazag producer támogatása hiányzik.

Rémisztő, borzasztó ötlet? Valószínűleg. Itt segíthetsz megakadályozni.


Ezt a bejegyzést a Global Voices Online magyar oldaláról vettük át. Szerző: Peter Paul Rankin. Fordító: Kalmár Dávid. A bejegyzésre a Creative Commons 3.0 licenc vonatkozik.

  • Gabor K. Horvath

    Ezen kívül egy nagyon diffúz hadszíntér és óriási belpolitikai áldozat is csábítja az USA hadvezetését, hogy háborúzzanak ott.

  • Sétapista

    Én érdekesnek találtam volna, ha a szerző arról is ír, mit gondol, ezek – az annak idején francia és angol gyarmatosítók által meghúzott – határok mennyire tekinthetők kőbe vésettnek? Mert a cikk úgy tekint rájuk. Nyilván látszik, az Iszlám Államot az a szunnita tömb hozta létre, amely átszeli a szír és iraki határt. Itt logikus lenne egy szunnita állam, északon pedig nyilván Kurdisztán is. Amibe persze a törökök nem mennének bele. De nyilván látszik, az önkényes határok miatt Szíria és Irak egy etnikai és vallási puskaporos hordó, amelynek felrobbanását sokáig a kisebbségi diktatúrák akadályozták meg.

    A cikk elejéhez. Nyilván kevesebb az Iszlám Állam elleni bevetés szemben egy működő állam komoly katonai infrastruktúrájával. Terepjáros terroristákkal nehéz mit kezdeni egy légierőnek.

    • Csaba Varga

      Az ISIS-nek semmi köze a szunnita iszlámhoz.
      Rájuk a szalafita/wahhabi ideológia hatott, de attől is már nagyon messze el vannak távolodva. Ez egy rombolás, pusztítás, halálkultuszú szélsőséges csürhez a világ 70 országból összeverődött söpredékből, akiket a CIA a katari és törökországi bázisain képzett ki. Hivatalos az USA az FSA-t támogatja, de az FSA nem egy konkrét harcos ellenzéki szervezet, hanem egy ernyőszervezet, amely alá számos szervezet tartozik. Az FSA legerősebb szervezete az al-Kaida szír leányszervezet: az al-Nusra Front. Az ISIS leánykori nevének rövidítése (a muszlim országok sajtója a mai napig így nevezi): Daesh, ami nem más,mint az al-Kaida iraki leányszervezet.
      Ezek után mindenki képzeletére bízom hogy erősödhetett meg az ISIS és az al-Nusra Front, és honnan kapják 4 éve folyamatosan az utánpótlást, és az amerikai bombázások is miért eredménytelenek. (érdekes, hogy Afganisztánt, Irakot, és Líbiát 1 hónap alatt le tudta győzni az USA annak idején, de az ISIS ellen 1 éve semmi érdemi eredményt nem tud felmutatni – vajon miért?).
      Ja, és az USA számára még mindig nem az ISIS a legnagyobb ellenség, hanem Assad. Az idei évben is már több mint 500 millió dollár felett jár az Assad ellen harcolóknak adott amerikai támogatás, amelyről az amerikai kongresszus döntött (ez a hivatalos támogatás, amelyekről a sajtó is írt – a nem hivatalos támogatás bőven efölött van,csak arról nem jelennekmeg nyilvános adatok).

      • Sétapista

        Köszi a hozzászólást! Tudtommal a vahhábizmus egy radikális szunnita irányzat. Lehet, hogy minden így van, amit írsz. De azért az, hogy a muzulmán világban a síita és szunnita együttélés nagyjából lehetetlennek tűnik – s erre próbált utalni a hozzászólásom – szerintem sokkal nagyobb és összetettebb probléma annál, minthogy ki áll(t) az ISIS/Daesh mögött. (S ha az USA állna mögöttük, akkor nyilván az Amerika ellenességük egy nagy átverés, s az is, hogy al-Zarqawi a jenkik iraki börtönében fanatizálódott meg stb.). A vélt vagy valós amerikai konspiráció mellett azért azt se felejtsük el, hogy Irak Szaddam Husszein elkergetése után nagyjából megszűnt egységes államként funkcionálni, azonnal felszínre törtek a vallási ellentétek, s akkor még sehol se volt az Iszlám Állam.

  • Szabi Doki

    Az USA nem megsemmisíteni akarja az iszlám államot, hanem kordában tartani. Nem engedik őket kitörni a most elfoglalt területről de azon belül nem nagyon zargatják őket – a cikkből is világos hogy miért – így Irán nem éri el Asszadot és viszont. Ez így az amerikaiknak pont jó is, csak ugye ez nem marad így örökké, és úgy tűnik hogy most az oroszok is bekavarnak a dologba – kíváncsi leszek hogy abból mi sül ki a végén.

    • Csaba Varga

      Az USÁ-nak csak arra kell vigyáznia, hog az ISIS Kerbelába ne tegye be a lábát, mert akkor Irána nemzetközi status quo-re fittyet fog hányni, mert a siíták számára Mekka és Medina után Kerbala a 3.legszentebb város. És azt az iráni vezetés többször is nyilatkozta (a nyugati médiában ez valahogy mínuszos hírként is alig került be), hogy Kerbalát nemcsak megvédik a terroristáktól, hanem ha Kerbalát támadás éri, akkor a teljes iráni hadsereggel bevonulnak Irakba. És erről az orosz és kínai szövetségeseiket is tájékoztatták, hogy addig csak pár ezer fős forradalmi gárdistával harcolnak Irakban a terroristák ellen, amíg Kerbala nincs a terroristák kezén. De, ha a terroristák kezére kerül, akkor Oroszország és Kína ezt ne Irak megszállásának tekintse hanem jogos védelemnek, mert csak így tudják megvédeni a szent városukat.
      Namármost, ha Oroszország és Kína ezt Iránnak engedni fogja, akkor az USA nem tud mit csinálni, mert a 3. világháborút nem akarja kirobbantani. Márpedig úgy néz ki, hogy Oroszország és Kína engedni fogja Iránnak, hogy a teljes hadsereggel bevonuljon Irakba, ha a terroristák Kerbalátelfoglalják. Főleg. hogy mostanában épül ki Kína és Oroszország közti azon vasútvonal, amely Iránoon keresztül juttatja a 2 nagyhatalmat a Perzsa-ölhöz való közvetlen vasútvonalhoz. A Nyugat az Irán ellen 3 évtizedes szankcióval, és folyamatos megtámadással való fenyegetéssel elérte, hogy Irán teljesen átment Oroszország és Kína politikai és gazdasági érdekszférájába. És az a 2 nagyhatalom meg is fogja védeni a stratégiai fontosságű érdekét. Max, az iraki olajmezők Iránhoz fognak tartozni, de ezel ez a 2 nagyhatlom csak jól fog járni. Az USA és az EU pedig tovább veszítenek majd a globális szerepükből.
      De ezt csak magunknak, a saját elcseszett háborús agresszív külpolitikánknak köszönhetjük.

  • Sippar

    Az ISIS-től ki veszi meg az olajat, miért nincs embargó? Milyen polgárháború az, ahol a kormány ellen harcolók közt 1% alatt van a szír?

    • aser

      Törökország veszi meg az olajat jó olcsón.

    • Vidéki

      Nem szír, de polgárnak mondja magát. Egy polgárháborúban polgárok részt vehetnek!

    • szvoboda

      Sok szír a kormány mellett harcolók között sincs. Az alaviták kivéreztek, nem is voltak túl sokan. Irániak, Hezbollah-gerillák és a jelek szerint mostanában már oroszok harcolnak Asszad mellett.

  • Ghanima

    Még olyan véleményt is olvastam, hogy a USA a választások előtt nem igen fog semmit sem lépni.

  • aser

    Az is megoldás lenne,ha Aszadot az Oroszok ejtenék,és utódjával kiegyeznének a Szuníta felkelők.
    Akkor az ISIS-t le lehet verni és a helyébe lépő szunita Állam megfelelő gátat képez az Iráni terjeszkedés ellen.

    • Rokker

      Ez miért lenne érdeke a ruszkiknak?

  • Bálint László Hatfaludy

    Valójában a világ igazi hatalmasságai közötti harcokról van szó egy olyan államban/országban, melynek határait nem a kétségkívül fennállt történelmi múltra alapozva, hanem az Oszmán Birodalom felszámolásakor az I világháborúban győztes európai országok akkori érdekeinek és erőviszonyainak figyelembe vételével alakítottak ki (ahogy egyébként a Közel-Kelet többi arab országáét is),

  • Pozsega

    Még pár év és pár ezer fejezés, és mindenki belátja, hogy Asszádnál az igazság. Ma már bármelyik iraki kiegyezne Szaddám “régi szép békeidejével”. Ez lesz Szíriában is, ha Asszádék kihúzzák addig.

  • Vidéki

    „Miért nem semmisíti meg az USA az Iszlám Államot?”

    Még erősebb kérdés: Honnan származik az a sok harceszköz, fegyver, muníció és ezek folyamatos utánpótlása, amire az Iszlám Államnak szüksége van a permanens harchoz?

    ” Honnan van az Iszlám Államnak lőszere és jól fejlett technológiája?

    Több mint egy éve embargó alatt állnak, de a lőszertáruk csak nem űrül ki.

    Ha az nem a pálmafán terem, akkor azoktól kapják, akik embargót hirdettek
    ellenük.”

    A modern háború technológiai háború. Amelyik fél kifogy a modern
    hadianyagokból és harceszközökból, az legfeljebb öngyilkos szuronyrohamot
    indíthat a másik fél ellen.

    De a harcosoknak enni is kell, különben legyengülnek és elvesztik
    harcképességüket.

    Régen volt már, hogy az éhezőknek égből hullott táplálék (égi manna)
    jelentett menekvést:

    Tapasztalható, hogy az Iszlám Állam harcosai jönnek látnak, lőnek, és jól még tápláltak is.

  • szorokin

    HIÁNYPÓTLÓ ÍRÁS ! :)
    ————————————

    addendum: A szír helyzetről:

    a guardian bevándorló-káoszról szóló – folyamatosan frissülő – közvetítéséhez (~6500 komment termelődött ! ) íródott egy népszerű komment
    002002 (user)névvel, 2015-09-04-én

    “A crisis made up by our leaders:

    – CIA began “behaviour reform” in Syria in 2009, funding and promoting a Syria without Assad.
    – In 2011, USA begun training rebels with private military company Blackwater.
    – In 2012, rebels were being armed by CIA.
    – In 2013, ISIS was mounted, were CIA’s rebels involved, nobody knows.
    – In 2015, CIA’s rebels have lost ground to ISIS, gaining weapons and possibly other rebels with CIA’s training.

    https://www.washingtonpost.com/world/us-secretly-backed-syrian-opposition-groups-cables-released-by-wikileaks-show/2011/04/14/AF1p9hwD_story.html

    http://www.nytimes.com/2012/06/21/world/middleeast/cia-said-to-aid-in-steering-arms-to-syrian-rebels.html

    http://www.businessinsider.com/leaked-stratfor-emails-us-government-sent-blackwater-veteran-to-fight-with-rebels-in-libya-and-syria-2012-3?IR=T

    http://www.telegraph.co.uk/news/worldnews/middleeast/syria/10283758/First-Syria-rebels-armed-and-trained-by-CIA-on-way-to-battlefield.html

    https://www.washingtonpost.com/world/national-security/cia-begins-weapons-delivery-to-syrian-rebels/2013/09/11/9fcf2ed8-1b0c-11e3-a628-7e6dde8f889d_story.html
    ————————————————–

    [ a komment/cikk helye
    http://www.theguardian.com/world/live/2015/sep/04/refugee-migration-crisis-live-eu-biggest-test-since-second-world-war#comment-58785794 ]

  • Mihaly

    A probléma alapvetően és évtizedek óta Szaúd-Arábia és az ő iszlám teokráciája, sötét vahhábita kultuszuk. Az olaj az ő fegyverük, melynek beárazásával Putyint is meg tudják buktatni. Az, hogy Izraelnek mitől van félni valója, az egy dolog, de az Irak-Irán közti majd évtizedes háborúban is kiderült, hogy képesek ők Iránt is támogatni, igaz kínai-pakisztáni kerülővel, repülőgép alkatrészek képében, ha érdekük úgy kívánja. Konkretizálok. Vahhábizmus = 1994, csecsen felkelés, ~1995 talibán hatalomrajutás Afganisztánban, ISIS, mindennapos fejezések, keresztre feszítések, halálra korbácsolás, saria. Azaz a fő ellenség maga Szaúd-Arábia és az ő cinkos haverjuk a NATO tag Törökország. Itt nem a síitákkal van a baj, nem az esetleges Irán-Irak-Szíria-Libanon (Hezbollah) nagytömbbel, Izarel hátában. Nyilvános kivégzések vannak Teheránban is, ahogy Mohhamedet ábrázoló szuvenír figurák a piacon és ezért nem lőnek főbe egy francia karikatúristát se. Azaz az Iszlámot a világnak jelentősen egyszerűsítenie kell. El kell döntenünk, ha fennen hírdetjük, hogy ez itt a XXI. század, akkor nem kéne megtűrni az állami szintre emelt aberrált sötét, tudománytalan barbarizmust, csak mert van olajuk.

  • Tarzi

    Jézusom, ez süket mellébeszélés.

    Pont a napokban jelent meg ez az interjú a konkurenciánál:

    „Ez nem arab és nem tavasz” – Megérteni a Közel-Keletet II.

    „Ez minden, csak nem arab és nem tavasz. Nem arab, mert nem arabok tervezték és nem csak arabokra hatott ki” – mondja a Mandinernek Sógor Dániel történész, arabista. Szerinte azok az országok, ahol végigmegy az „arab tavasz”, mind olyan országok, amelyekkel a nyugatnak, Amerikának komoly problémái voltak. Sógor Dánielnek határozott és karcos véleménye van arról, mi és miért folyik a Közel-Keleten – alaposan végig is vettük, miként értékeli az arabista a jelenlegi súlyos közel-keleti válságot és a kaotikus nemzetközi játszma résztvevőit. Interjúnk.

    teljes interjú – nem rövid:

    http://mandiner.hu/cikk/20150918_nem_Arab_es_nem_tavasz_megerteni_a_kozel_keletet_ii

    Szvsz ebben tényleg benne van az egész sztori, az előzményekkel és a mozgatórugókkal együtt.

    • Gabor Kardos

      nem mond ellent egymásnak a két elemzés, mindkettő tárgyilagos, jól okadatolt és alapvető megállapításaik hasonlóak – ebből a kettőből meg lehet érteni ezt az amúgy nagyon bonyolult szíriai-iraki helyzetet, mindazt, ami a fősodratú handabandából kimaradt.

  • Gabor Kardos

    Tárgyilagos, stílusában és témájában is hiánypótló írás. A sok geopolitikai analfabéta “elemzés” után üdítő. A szerző nem beszél róla, de érvelése alapján az is kiderül, kinek és miért fűződhetett érdeke az ISIS LÉTREHOZÁSÁHOZ… Cui prodest alapon.

  • https://lumixchallenge.jux.com/ kesztió

    Már csak azt magyarázza el nekem valaki, hogyan lehet egyáltalán geopolitikai érdekről beszélni 8–10 ezer kilométer kontextusában. Mitől is lesz jobb az USA átlagpolgárának, ha az Egyesült Államok úgymond ellenőrzés alatt tartja a Közel-Keletet? Jól lehet lakni attól, hogy egy világhatalom büszke alattvalójának érezzük magunkat? Norvégia vagy Új-Zéland törpeállamnak számítanak az USA mellett, mégis az amerikai élet- és civilizációs színvonal fasorban sincs a norvéghoz vagy az új-zélandihoz képest.

  • Bobo Kund

    6 nappal ezelőtt

    Mihály szinte tökéletesen írja le azt a keresztbe majd összefonódva működő “organizmusokat”, aminek rövidesen a végcélja az iszlám jelentős térhódítása lesz. Európa nem fogja fel. AZ olaj elfogy, de fel lehet öltözni és 15 fokos (vagy kevesebb) hőmérsékleten is lehet élni, Nyáron se volt légkondi 50 évvel ezelőtt.

    Na de élelem és víz nélkül? A mohamed követők jobbára sivatagos területen élnek – a dezertifikációnak köszönhetően ez növekvőben van. Víz? Élelem? Párosulva az esztelen demográfiai robbanással!

    Fogják már fel a vízfejűek ( EU politikusok), hogy ez kardinális probléma – 100 (vagy kevesebb) év távlatában.