Mit gondolnak a kínaiak országuk régi barátja, a zimbabwei Robert Mugabe bukásáról?

Hszi Csin-ping kínai elnök üdvözli Robert Mugabe zimbabwei elnököt 2014 augusztusában. A Hszinhua kínai állami hírügynökség képe.
Hszi Csin-ping kínai elnök üdvözli Robert Mugabe zimbabwei elnököt 2014 augusztusában. A Hszinhua kínai állami hírügynökség képe.

A kínaiak érdeklődve figyelték, ahogy a sokak által diktátornak tartott zimbabwei elnököt, Robert Mugabét politikai és katonai erők eltávolították a hatalomból.

A 93 éves Mugabe több mint 30 éve, az ország brit uralom alól való felszabadulása óta vezette Zimbabwét. Amikor a 2000-es évek elején a nyugati országok szankciókat vezettek be Zimbabwe ellen Mugabe földelkobzásai és emberi jogi jogsértései miatt, Kína megnövelte befolyását, és Mugabe legfontosabb szövetségesévé vált.

Az évek során kölcsönök, építkezési és befektetési ügyletek, valamint diplomáciai látogatások által fűzte szorosabbra kapcsolatát a két ország. 2010 és 2015 között Kína több, mint egymilliárd amerikai dollár értékű kölcsönt adott Zimbabwénak.

Emiatt az anyagi támogatás miatt a zimbabwei ellenzék azzal vádolja Pekinget, hogy Mugabét segíti, és az illegális gyémántkereskedelem által milliárdokat lop el az országból. Zimbabwe gazdasága valóban romlott Mugabe uralma alatt, és a korrupció is súlyos probléma. November végén Mugabe kirúgta helyettesét, Emmerson Mnangagwát, amivel valószínűleg felesége, Grace Mugabe elnökségét kívánta megalapozni.

A helyzet november 15-én ért fordulópontra, amikor a katonaság átvette az ország irányítását. Több tízezer ünneplő ember özönlött az utcákra a fővárosban, Hararéban, és Mugabe-ellenes szlogeneket skandáltak: „Mugabénak mennie kell” és „nem kell a Mugabe-dinasztia”. A Zanu-PF leváltotta Mugabét, aki pár nap gondolkodás után levélben jelezte, hogy lemond tisztségéről, és Mnangagwát tette meg elnöknek.

„A régi barát már nem volt megbízható”

Számos nemzetközi médium gyanúsítja Kínát azzal, hogy befolyásolta a katonai puccsot, mivel a hatalomátvétel csupán három nappal azután történt, hogy a zimbabwei sereg parancsnoka, Constantino Chiwenga hazatért Kínából.

A Weibo nevű népszerű közösségi platformon számos kínai internetező osztotta ezt a véleményt:

A puccs főnöke épp, hogy visszatért kínából. A puccs nem sokkal ezután történt, mindenki levonhatja a saját következtetését.

Öreg barátunk nagyon megöregedett, és könnyen befolyásolja a felesége. A felesége sok negatív dolgot mondott Kínáról. Két éve ez az öreg barát még azt is mondta, hogy az ország rossz gazdasági helyzetének Kína az oka. Egy ilyen öreg barát nem megbízható. Az új vezetők a Shijiazhuangi Katonai Akadémián tanultak.

Zimbabwe a hatvanas évek óta küldi katonatisztjeit Kínába kiképzésre, és sajtóértesülések szerint Mnangagwa alelnököt is a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg képezte ki.

„Lényegében a négyek bandája letartóztatásának afrikai változata”

A puccsra gyakorolt kínai befolyás lehetősége mellett sokan látnak párhuzamot a zimbabwei helyzet és Kína saját történelmének egy epizódja – a „négyek bandájának” Mao Ce-tung elnök halála utáni, 1976. október 6-i letartóztatása – között.

A banda vezetője Mao utolsó felesége, Csiang Csing volt. Az alábbi hozzászólás az egyik legnépszerűbb a Weibón:

Ez az eset lényegében a négyek bandája letartóztatásának afrikai változata.

Ahogy Maót a Kínai Népköztársaság alapítójának tartják, Mugabére is nagy vezetőként gondoltak, aki központi szerepet játszott Zimbabwe brit uralom alóli felszabadításában.

A Mugabe uralkodása alatt elszenvedett gazdasági károk és emberi jogi jogsértések ellenére 2015-ben megválasztották az 54 országot tömörítő Afrikai Unió elnökévé is.

„Egy ország demokrácia nélkül börtön”

Számos kommentelő osztja azt a véleményt Twitteren, hogy Mugabe bukása a nép hatalmának bizonyítéka. Például @twiqiang08 ezt írta:

A zimbabweiek széttépik Mugabe hatalmas portréját, pedig ő egykor „nagy vezető, nagy kapitány, nagy tanár és vörös nap” volt. Megjegyzés: amikor az emberek felébrednek, minden „nagyság” eltűnik, és a diktátorok a történelem szemetesében landolnak.

A „nagy vezető, nagy kapitány, nagy tanár és vörös nap” Mao Ce-tung állandó jelzői voltak. A KKP 19. nemzeti kongresszusa után kezdték Hszi Csin-ping elnököt „nagy vezetőnek” nevezni, és egy több, mint 15 000 kínai karakterből álló esszében írtak arról, hogy „Hszi az egyedülálló kormányos, aki Kínát a nagy álom felé vezetheti”.

A Weibón egy felhasználó szkeptikusan viszonyult a „nép hatalma” eufemizmushoz, mivel a diktátorok sokszor támaszkodnak a „nép” felhatalmazására:

Az úgynevezett „nép” csak egy szurkolócsapat, az emberek mindenhol ugyanolyanok. Amikor Mugabe hatalomra lépett, ünnepelték és megváltónak tartották. Aztán (a hiperinfláció miatt) mindenkit milliárdossá tett, és a várható élettartam hatvanról harminc évre csökkent. (A Világbank jelentése szerint a zimbabwei várható élettartam az 1980-as évek közepében jellemző 62 évről 2002-2003-ra 40 évre csökkent. Mostanra visszaállt az 59-es érték). Most, hogy elbukott, újra éljeneznek.

De @huangmeijuan Twitter-felhasználó rámutatott, hogy az ünneplő tömegek kénytelenek diktátorokat ünnepelni, mivel nincs helye a különvéleménynek:

Ma olyan szlogenek uralják a zimbabwei utcákat, mint a „Mugabénak mennie kell” és az „embereknek nem kell nagy vezető”. Elment a nagy vezető, és az ország nem zuhant káoszba vagy hadurak kezébe. A korábbi tüntetések leveréséért felelős rendőrség elszalad, és nem állt senki a helyükre. Egy ország demokrácia nélkül börtön, és a nagy vezető csak egy börtönőr.

A kínai politikával egyet nem értők a Twitteren fejezték ki vágyukat, hogy az ő autoriter vezetőjük legyen a következő, aki elbukik. @BaiqiaoCh szerint:

Ismét elbukott egy hírhedt diktátor. A 93 éves Mugabe egy puccsot követően mondott le. Közeli kapcsolatban állt a Kínai Kommunista Párttal, és 2015-ben a Konfuciusz-békedíjat is megkapta. Melyik diktátor lesz a következő, aki lemond? Az észak-koreai dagadt Kim, vagy a nyugat-koreai (értsd: kínai) Hszi, a zsemlegombóc? Várom már, hogy ez megtörténjen.

Ezt a bejegyzést a Global Voices Online magyar oldaláról vettük át. Szerző: Oiwan Lam. Fordító: Kalmár Dávid. A bejegyzésre a Creative Commons 3.0 licenc vonatkozik.

  • Péter István

    Csak az nem érthető, hogy miért állandóan a magyar vállalkozókat cseszegetik. Magyarországon működik még mintegy húszezer külföldi vállalkozás is, talán még érdekesebb is lenne velük is foglalkozni egy kicsit.

    • Ádám Zovits

      Szerintem a külföldieket is “cseszegetik” eleget, lásd például a bankokra, a telekommunikációs cégekre, benzinkutakra vagy a boltokra kivetett adókat és rendelkezéseket.

    • Noblee

      Ez nem a csesztetés kategóriája. Az pedig egy átlag magyar számára teljesen mindegy, hogy magyar vagy külföldi cég csalja az adót, esetleg él vissza politikai kapcsolataival.

    • Horizont

      Ezt tényleg meg kell kérdezned? Egy Mészáros Lőrinc kapcsán? Ez komoly :(

    • sanyibácsi lánya

      mire gondolsz pontosan? a telekom székházban a navnak fixen berendezett külön irodája van pl.
      mészárost mikor ellenőrizték egyáltalán?

  • Horizont

    Mészáros (győzike) Lőrike kiapadhatatlan forrás marad egy emberöltőre :)

  • Remete

    A jó hátszél segített rajta!Velejéig korrupt rendszer!