Bezárás
Oroszország

Orosz kormánypárti kozákok akasztással fenyegetik az utánuk nyomozó bloggereket

Amikor 2018. május 5-én a „Nem vagy a mi cárunk” szlogent skandáló tüntetők gyűltek össze Moszkvában Vlagyimir Putyin újraválasztása ellen tiltakozni, nem pusztán a rohamrendőrökkel kellett szembenézniük, hanem egy hagyományos egyenruhát és terepszínű gyakorlót viselő kozákokból álló félkatonai alakulattal is. A jelenetben, amely akár a Doktor Zsivágóból is származhatott volna, a kozákok úgynevezett nagajkával, vagyis rövid ostorral támadtak a tüntetőkre az orosz különleges rendőri egység (OMON) védelme alatt.

A kozákok, akiket ma már az orosz állam etnikumnak tekint, hagyományosan határmenti félkatonai erők voltak, akik Oroszország határait védték, cserébe pedig viszonylag függetlenek maradhattak a cári uralom alatt. A huszadik század első felében segítettek az államnak a kormányellenes tüntetések felszámolásában, majd Sztálin uralma alatt üldözötté váltak. Ma néhány orosz városban kvázi csendőrségként működnek, időnként pedig vita tárgyává válik, hogy következmények nélkül támadhatnak aktivistákra.

A kozákok állammal való kapcsolata változó, tekintve, hogy nincsenek egységes szervezeti struktúrába rendeződve. Működhetnek a rendőrséggel vagy más állami szervezetekkel közvetlen együttműködésben, vagy független rendfenntartóként is. A 2018as labdarúgó-világbajnokság idejére például rendfenntartó feladatok ellátásával lettek megbízva, más esetekben viszont önálló érdekek mentén is cselekedhetnek.

A legutóbbi, kozákok által elkövetett támadásokról videofelvétel is készült, amelyek alapján orosz aktivisták megpróbálták a kozákok személyazonosságát feltárni, és egy „Provokátorok, tüntetést szétverők és zsoldosok” elnevezésű Telegram csatornát is létrehoztak a cél érdekében. Azóta ezeket az aktivistákat megfenyegették, és online elérthető információkat gyűjtöttek róluk.

Ahogy azt a Telegram csatorna neve is sugallja, a videón szereplő kozákok állítólag a Központi Kozák Zászlóalj tagjai, melyet Moszkva önkormányzati hivatala finanszíroz és képez ki tüntetések szétverésére.

A Telegram csatornát a „Nem vagy a mi cárunk” tüntetés után egy nappal hozták létre, és azonnal működésbe lépett a szóban forgó kozákok személyazonosságának feltárására. A csatorna üzemeltetői bejelentéseket fogadnak, majd a bizonyítékok vizsgálata után, mely jelenheti például a közösségi médiumokon elérhető nyilvános profilokon megjelenő jelvények és arcok ellenőrzését, a hitelesnek vélt információkat közzéteszik.

A közösségi együttműködés eredményeképp sikerült számos kozákot azonosítani a Központi Kozák Zászlóaljból. Habár az általános felháborodást követően a zászlóalj egy tagjára kisebb pénzbírságot róttak ki, a Központi Kozák Zászlóalj közleménye szerint tagjainak nem volt hivatalosan köze az incidenshez. A közlemény szerint a szervezetnek csak néhány tagja volt jelen, a többi, erőszakosan fellépő személy magát kozáknak álcázó bűnöző volt. Állítólag a szervezetnek azt a pár tagját, amely megjelent a tüntetésen, utólag büntetésképp megkorbácsolta a Zászlóalj többi tagja utcai összetűzésben való „jóváhagyás nélküli” részvétel miatt.

A kozák közösségek történelmileg Oroszország déli részén, Szibériában és a Távol-Keleten koncentrálódtak, azonban néhány újabb csoport Közép-Oroszországban is feltűnt. A kozákok közismert szokása, hogy olyan imitátorokra, felbérelt bűnözőkre panaszkodnak, akik az ő hagyományos egyenruhájukat és jelvényüket viselik, és akiknek a működését rendőrség általában figyelmen kívül hagyja.

Miközben a kozák hatóságok megpróbáltak elhatárolódni a közösség egyes tagjainak cselekedeteitől, a Telegram csatorna közreműködői halálos fenyegetéseket is kaptak, illetve eszközeiket és fiókjaikat célzó hekkertámadásokról is beszámoltak. A szerzők története Alexej Nalvalny vezető korrupcióellenes aktivista és blogger YouTube csatornájára is felkerült.

A Dozhd, egy független médiavállalat, melyet gyakran ellenzéki szereplőkhöz kötnek, a következőről számolt be:

Az egész a Telegram bot meghackelésére tett próbálkozásokkal kezdődött, majd egészen komoly fenyegetések kezdtek el özönleni: „Megtalálunk és felakasztunk”, „Megölünk”. Később számtalan dezinformáció is feltűnt az interneten, amelyek számos valótlan tényt közöltek az életünkről. Rólam például azt, hogy magánrepülőgépem van, apartmanom New Yorkban, vagy kettős állampolgárságom. A fenyegető üzenetek és hívások mellett az egyik adminisztrátorunk technikai nehézségekbe ütközött, és az eszközeink ellen koordinált vírustámadást hajtottak végre.

Ezek a támadások akkor kezdődtek, amikor néhány, magukat kozáknak valló személy vadászatot hirdetett a Telegram csatorna szerzői után. Számtalan olyan csoport jött létre az orosz közösségi hálón, amelyeknek az volt a célja, hogy az aktivisták által használt közösségi közreműködés módszerét alkalmazva információkat hozzon nyilvánosságra az „Adatbázis” csatornát működtetőiről, gyakran a „Körözött: A nép ellenségei” szlogent használva. 

Ahogy a Nezavisimaya Gazeta nevű újság is megírta, ezek a csoportok uszító posztokat tartalmaznak, például olyan üzenetekkel, hogy „Mi tart minket vissza attól, hogy az adatbázis szerzőit megsemmisítsük?” vagy „Miért nem lőtte még le őket valaki?”

Alexander Plyushev, az Echo független moszkvai rádióállomás egy újságírója ezt a kormánypártiak és az ellenzéki aktivisták közt zajló szivárogtatási háború egy újabb szakaszaként értékeli. Az „Adatbázis” nevű csatorna létrehozását már rég időszerűnek tartotta Plyushev, aki a következőt nyilatkozta:

Meglepő, hogy a privát adatok publikálásának gyakorlata csak most válik elterjedtté, tekintve, hogy a technológiát már régóta használják ellenzéki aktivisták – mind vezető személyek, mind tömegek ellen. A közismert Je Suis Maidan oldal szerzői már lassan egy éve közölnek személyes információkat demonstrációk résztvevőiről, illetve fenyegetik őket közvetlenül. Május 5–e előtt újabb fenyegetést tettek közzé. Korábban pedig a ma már nem működő Whoiswho (Ki kicsoda) weboldal folytatta ugyanezt a gyakorlatot, személyes adatokat publikálva ellenzéki bloggerekről. Számos, aktivisták ellen elkövetett szentpétervári támadás kapcsolódott ennek az oldalnak a munkájához 2016 tavaszán is.

Plyushev attól tart, hogy a fokozódó feszültség egy újabb orosz polgárháború előjele lehet.

Netes aktivisták szintén rámutattak az elavult paramilitáris erők által feloszlatott békés tüntetések és Moszkva polgármesterének futurisztikus ígéretei közt feszülő ellentmondásra:

Szergej Sobjanin (Moszkva polgármestere): „Moszkva egy modern megapolisz, mely méltó párja a világ vezető nagyvárosainak, és mely aktívan növeli emberi potenciálját.”

A valóság: a főtéren kozákok és rohamrendőrök bőr ostorokkal verik az „emberi potenciált.”

— Пeрзидент Роисси (@KermlinRussia) 2018. március 5.

Az „Adatbázis” nevű csatorna készítői elkötelezettek munkájuk folytatása mellett, és továbbra is jelen lesznek minden eseményen, ahol feltűnnek a kozákok. A szerzők egy Facebook-oldalt is létrehoztak, hogy a felderített információk ne csak a Telegramon legyenek elérhetőek.


A bejegyzést a Global Voices Online magyar oldaláról vettük át. Szerző: Christopher Moldes. Fordító: Wolford Zsófia. A bejegyzésre a Creative Commons 3.0 licenc vonatkozik. Címlapkép a Doktor Zsivágó című filmből.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom